Digital spatial modelling for encampment localisation related to the Battle of Mohi (1241), Hungary

András Dobai; András Gömöri; Tamás Deák; Endre Dobos

doi:10.35686/AR.2026.320

Authors

András Dobai Institute of Geography and Geoinformatics, Faculty of Earth and Environmental Science and Engineering, University of Miskolc, HU-3515 Miskolc–Egyetemváros, Hungary https://orcid.org/0000-0002-5268-0728
András Gömöri Institute of Geography and Geoinformatics, Faculty of Earth and Environmental Science and Engineering, University of Miskolc, HU-3515 Miskolc–Egyetemváros, Hungary https://orcid.org/0009-0001-4323-5796
Tamás Deák Institute of Geography and Geoinformatics, Faculty of Earth and Environmental Science and Engineering, University of Miskolc, HU-3515 Miskolc–Egyetemváros, Hungary https://orcid.org/0009-0001-1360-4159
Endre Dobos Institute of Geography and Geoinformatics, Faculty of Earth and Environmental Science and Engineering, University of Miskolc, HU-3515 Miskolc–Egyetemváros, Hungary https://orcid.org/0000-0002-9798-6376

DOI:

https://doi.org/10.35686/AR.2026.320

Keywords:

GIS, Battle of Mohi, AHP weights, REM, LiDAR

Abstract

The Battle of Mohi in 1241 was a major clash between the Kingdom of Hungary and the Mongols invading Europe. Recent research on the battle has increasingly refined our understanding of the events surrounding the confrontation. Although these studies build on a shared scholarly foundation, they rely on heterogeneous spatial datasets, as no unified GIS database is yet available. This limits the full use of tools such as Historical GIS (HGIS), which can integrate these heterogeneous datasets into a unified, archaeologically oriented database to facilitate analysis and interpretation. The present study introduces a high-resolution potential-mapping approach aimed at identifying the likely position of the Hungarian camp. The analysis integrates archaeological, military–historical, and relevant environmental data, weighted through the Analytic Hierarchy Process (AHP), resulting in a five-meter-resolution potential map. The findings contribute to a more spatially grounded reconstruction of the battle and offer a methodological basis for future archaeological investigations.

Downloads

Download data is not yet available.

References

Bánlaky, J. 1932: A Magyar nemzet hadtörténelme V. Budapest: Grill Károly Könyvkiadó vállalata.

Bellón Ruiz, J. P. – Rueda Galán, C. – Lechuga, M.A. – Ruiz Rodriques, A. – Molinos Molinos, M. 2016: Archaeological methodology applied to the analysis of battlefields and military camps of the Second Punic War. Quaternary International 435, 81–97. DOI: https://doi.org/10.1016/j.quaint.2016.01.021

Berend, N. 2013: At the Gate of Christendom: Jews, Muslims and ‘Pagans’ in Medieval Hungary, c. 1000–c. 1300. Cambridge: Cambridge University Press.

Bodnár, T. 2021: Raktárrevízióval kezdődött, a muhi csatával végződött. Available at: https://mnl.gov.hu/mnl/bazml/hirek/raktarrevizioval_kezdodott_a_muhi_csataval_vegzodott [accessed 19–11–2025]

Choudhury, S. – Basak, A. – Biswas, S. – Das, J. 2022: Flash Flood Susceptibility Mapping Using GIS–Based AHP Method. In: B. Pradhan et al. (eds.): Spatial Modelling of Flood Risk and Flood Hazards. Springer, 119–142. DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-030-94544-2_8

Csoma, J. 1972: A Sajó hidrográfiája. In: Vízrajzi Atlasz Sorozat 13. Sajó. 1. Hidrográfia, geomorfológia. Budapest: VITUKI, 8–14.

Dobai, A. – Deák, T. – Gömöri, A. – Dobos, E. 2025: GIS–based spatial analysis of the Kakasvár site. Geosciences and Engineering 13(2), 127–142.

Dobai, A. – Dobos, E. 2022: Térinformatikai eljárások alkalmazása a régészeti kutatások támogatásához. In: N. P. Szabó – Z. Virág (eds.), Új eredmények a műszaki föld– és környezettudományban 2022, a Műszaki Földtudományi Kar konferencia kiadványa. Miskolc: Műszaki Földtudományi Kar, 96–106. Available at: https://mfk.uni-miskolc.hu/files/20006/MFK2022kiadvany_vegleges.pdf [accessed 19-11-2025].

Dobai, A. – Dobos, E. 2023: GIS a régészet szolgálatában: A Muhi–csata. In: Abrahi-Molnár, V. É. (ed.), Az elmélet és gyakorlat találkozása a térinformatikában XIV. Debrecen: Debrecen University Press, 360–361. Available at: https://giskonferencia.unideb.hu/arch/GIS_Konf_kotet_2023.pdf [accessed 19-11-2025].

Dobos, E. – Daroussin, J. 2005: The derivation of the Potential Drainage Density Index (PDD). In: Dobos et al., An SRTM–based procedure to delineate SOTER Terrain Units on 1:1 and 1:5 million scales 55. Luxembourg: Office of Official Publications of the European Communities, 40–51.

Dövényi, Z. (ed.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere (Cadastral Map of the Microregions of Hungary). Budapest: MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, 215–216.

Édes, V. 1858: Ónod vár. Vasárnapi Újság 16, 184–186. Available at: https://epa.oszk.hu/00000/00030/00216/datum05885/cim205891.htm [accessed: 14-04-2026]

ÉMVIZIG 2014: A TAKTA-rendszer szerencsi vasúti híd – Sajó-torkolat közötti szakaszának 08.NMT.08. tervszámú nagyvízi mederkezelési terve. Nagyvízi mederkezelési terv készítése a Sajó–Tarna vízrendszerére (Contract no. ÉM-VIZIG/Z1540370). Available at: https://www.emvizig.hu/eszak-magyarorszagi/kozerdeku/dokumentumok-letoltesek/nagyvizi-mederkezelesi-tervdokumentaciok [accessed 17-05-2026]

Engel, P. 2001: The Realm of St Stephen: A History of Medieval Hungary, 895–1526. London: I.B. Tauris. DOI: https://doi.org/10.5040/9780755699926

Eroglu, E. – Meral, A. 2021: Evaluation of flood risk analyses with AHP, Kriging, and weighted sum models: example of Çapakçur, Yeşilköy, and Yamaç microcatchments. Environmental Monitoring and Assessment 193, 505. DOI: https://doi.org/10.1007/s10661-021-09282-w

Fischl, K. P. – Pusztai, T. 2018: A dél–borsodi síkság bronzkori és középkori településstruktúrájának összehasonlítása. In: Mérai, D. et al. (eds.), Genius loci – Laszlovszky 60. Budapest: Archaeolingua, 82–88.

Foard, G. – Partida, T. 2018: The archaeology of medieval and early modern battlefields in Flanders. Journal of Conflict Archaeology 13, 12–36. DOI: https://doi.org/10.1080/15740773.2018.1551914

Gábris, Gy. 2022: A folyóvíz felszínalakító tevékenysége Magyarországon. 2nd revised edition. Budapest: ELTE Department of Physical Geography.

Greco, S. – Girvetz, E. H. – Larsen, E. – Mann, J. – Tuil, J. – Lowney, C. 2008: Relative elevation topographic surface modelling of a large alluvial river floodplain and applications for the study and management of riparian landscapes. Landscape Research 33, 461–486. DOI: https://doi.org/10.1080/01426390801949149

Gregory, I. N. – Ell, P. S. 2007: Historical GIS: Technologies, Methodologies and Scholarship. Cambridge: Cambridge University Press. DOI: https://doi.org/10.1017/CBO9780511493645

Győrffy, Gy. 1981: A tatárjárás emlékezete. Budapest: Magyar Helikon Kiadó.

Halperin, C. 1987: Russia and the Golden Horde: The Mongol Impact on Medieval Russian History. Bloomington: Indiana University Press. DOI: https://doi.org/10.2979/2859.0

Hewitt, C. M. 2016: Was the Battle of Hastings Really Fought on Battle Hill? A GIS Assessment. Historical Geography 44, 127–148.

Hodgkins, A. 2016: The battle of London (1554) – reconstructing a renaissance battlefield. Journal of Conflict Archaeology 11(2–3), 78–114. DOI: https://doi.org/10.1080/15740773.2017.1334327

Hungarian National Museum Archaeology Database. Available at: https://archeodatabase.hnm.hu [accessed 25-11-2025].

Jackson, P. 2017: The Mongols and the Islamic World: From Conquest to Conversion. New Haven – London: Yale University Press. DOI: https://doi.org/10.12987/yale/9780300125337.001.0001

Kiss, P. 2018: Térinformatikai módszerek alkalmazása a nagyvízi mederkezelési és a folyógazdálkodási tervek készítése során a Tisza folyó Tokaj–Tiszaújváros közötti szakaszán. Budapest: Budapest University of Technology and Economics. Unpublished MSc thesis.

Krąpiec, M. – Piekalski, J. 2019: Dendrochronology vs. dating of complex stratigraphic sequences: The example of medieval Wrocław. Archeologické rozhledy 71, 309–326. DOI: https://doi.org/10.35686/AR.2019.12

Kristó, Gy. 2007: Magyarország története 895–1301. 226. Budapest: Osiris

Laszlovszky, J. – Kubinyi, A. – Szabó, J. – Takács, M. 2016a: The Medieval Hungarian Settlement System and the Mongol Invasion. In: J. Laszlovszky et al. (eds.), The Mongol Invasion of Europe and Its Consequences. Budapest: Central European University Press, , 55–89.

Laszlovszky, J. – Nagy, B. 2023: Mederváltozás és kontinuitás a Sajó folyó középkori átkelőhelyeinél: A Muhi csatatér kutatásához kapcsolódó földrajzi és régészeti vizsgálatok. 156, 943–962.

Laszlovszky, J. – Pow, S. – Pusztai, T. 2016b: A muhi csata és az 1241–es tatárjárás – új régészeti és történeti megközelítések. Magyar Régészet 5, 27–36

Laszlovszky, J. – Rácz, T. 2020: Fémkeresős kutatások a Muhi csatatéren: Közösségi régészet, hadszínterek vizsgálata és a kapcsolódó módszertani kérdések. Magyar Régészet 9, 70–80. DOI: https://doi.org/10.36245/mr.2020.4.7

Malczewski, J. 1999: GIS and Multicriteria Decision Analysis 414-420. New York: John Wiley & Sons.

Markku, N. 2023: Size and conformation of Medieval horses of Northwestern Europe based on osteoarchaeological evidence. Conference paper. The 28th EAA Annual Meeting in Budapest 2022.

May, T. 2012: The Mongol Conquests in World History. London: Reaktion Books.

Mohamed, M. A. 2020: Classification of Landforms for Digital Soil Mapping in Urban Areas Using LiDAR Data Derived Terrain Attributes: A Case Study from Berlin, Germany. Land 9, 319. DOI: https://doi.org/10.3390/land9090319

Négyesi, L. 1997: A Muhi csata 1241 április 11. Hadtörténeti Közlemények, 296–310. Available at: https://epa.oszk.hu/00000/00018/00001/pdf/04negyesi.pdf [accessed 25-11-2025].

Négyesi, L. 2024: A muhi csatával kapcsolatos lokalizációs kérdések. Ephemeris Hungarologica 1, 64–76. DOI: https://doi.org/10.53644/EH.2024.1.64

Ónod Settlement Development Plan 2014: Ónod településszerkezeti terv a külterületre. Available at: http://onod.hu/Rendezesi_terv/Regi/Onod_kulterulet.pdf [accessed 25-11-2025].

Piekalski, J. 2023: Mongol invasion and the destruction of Wrocław in April 1241: The problem of interpreting archaeological sources. Archaeologia Historica Polona 31, 109–129. DOI: https://doi.org/10.12775/AHP.2023.004

Pow, S. 2022: The Mongol invasions of Europe. In: T. May – M. Hope (eds.), The Mongol World. London: Routledge, 183–195. DOI: https://doi.org/10.4324/9781315165172-15

Pusztai, T. 2014: Buzogánnyal, tarsollyal és késtok–merevítővel eltemetett halott a muhi csatából. In: Sz. Rosta – Gy. V. Székely (eds.), “Carmen miserabile” A tatárjárás magyarországi emlékei. Tanulmányok Pálóczi Horváth András 70. születésnapja tiszteletére. Kecskemét: Kecskeméti Katona József Múzeum, 141–150.

Rybczyk, J. M. – Callaway, J. C. – Day, J. W. Jr. 1998: A relative elevation model for a subsiding coastal forested wetland receiving wastewater effluent. Ecological Modelling 112, 23–44. DOI: https://doi.org/10.1016/S0304-3800(98)00125-2

Salomon, V. A. P. – Gomes, L. F. A. M. 2024: Consistency Improvement in the Analytic Hierarchy Process. Mathematics 12, 828. DOI: https://doi.org/10.3390/math12060828

Sarris, A. 2024: The polymorphism of archaeological GIS. In: Unfolding the archaeological dimensions of GIS. Journal of Greek Archaeology 9, 9–19. DOI: https://doi.org/10.32028/jga.v9i.2731

P. Szabó, S. 2018: A muhi csata és a tatárjárás középkori kínai nyelvű források fényében. Hadtörténelmi Közlemények 131, 259–286.

P. Szabó, S. 2022: Kínai nyelvű mongol kőtáblafelirat a muhi csatáról. Hadtudomány 32, 112–123. DOI: https://doi.org/10.17047/HADTUD.2022.32.2.112

Veszprémy, L. 1994: Újabb szempontok a tatárjárás történetéhez. Iskolakultúra 4(15–16), 28–35.

Williams, T. 2015: Landscape and warfare in Anglo–Saxon England and the Viking campaign of 1006. Early Medieval Europe 23, 329–359. DOI: https://doi.org/10.1111/emed.12107

Wolf, M. 2014: Régészeti adatok a muhi csata történetéhez. In: Sz. Rosta – Gy. V. Székely (eds.), “Carmen miserabile” A tatárjárás magyarországi emlékei. Tanulmányok Pálóczi Horváth András 70. születésnapja tiszteletére. Kecskemét: Kecskeméti Katona József Múzeum, 69–80.

Wolf, M. 2018: Régészeti adatok a tatárjárás történetéhez. Archaeológiai Értesítõ 143, 138–140. DOI: https://doi.org/10.1556/0208.2018.143.7